A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter céljai, felépítése

A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter tevékenységi területe a geotermikus energia-felhasználáshoz kapcsolódó, azt megalapozó beruházás-támogató, projektfejlesztő, innovációs K+F tevékenység. A klaszter e feladatok gerincét a geotermikus energiatermelő rendszerek kialakítását illetve az így előállított energia komplex felhasználását célzó beruházások műszaki és gazdasági tervezésében mint szolgáltatáscsomagban határozza meg, a Pályázati Kiírás támogatható tevékenységei között felsorolt A3 pont értelmében.

Jelen projekt ennek megfelelően a közös piaci megjelenést és a jó együttműködést biztosító menedzsmentfeladatok ellátását, illetve szakmai jellegű,a szolgáltatások közös fejlesztésére és nyújtására irányuló tevékenységeket tartalmaz. A klasztertevékenységek közvetlen outputjai előzetes hidrogeológiai helyzetértékeléssel és hőmennyiség kalkulációval, illetve részletes hévízföldtani szakvéleménnyel, hőpiac-feltáró vizsgálattal, környezeti és gazdaságossági fenntarthatósági elemzéssel és finanszírozási ajánlattal rendelkezi geotermikus energiatermelői-rendszer projektek lesznek, melyek összértéke ~ 8 MRD Ft lesz.

A klaszter tagjai a régiós geotermikus tevékenységek RIÜ koordinációját is ellátó InnoGeo Kft., a geotermikus rendszertervezésben piacvezető Hőkomfort Kft. és K-P Kontúr Kft., a gazdasági tervezésben és projektfejlesztésben illetve megyei és régiós alternatív energetikai stratégiaalkotásban dolgozó Innov Hungaricum Kft., Project Assistance Bt. és GeoCentric Bt., a termálturisztikai beruházások projektvezetésére alakult MóraInvest Kft., illetve a Magyar Termálenergia Társaság, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani tanszéke (összesen 7 KKV és 3 non profit szervezet).

Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter létrehozásának fő indokai

A régióban a természeti és gazdasági adottságok a geotermikus hasznosítás minden szegmenséhez Európában is egyedülálló kedvezi háttért biztosítanak: szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre fűtésre hasznosítható alacsony hőmérsékleti (ún. kis entalpiájú, <130°C) készletek, de jelen vannak olyan nagy hőmérsékleti (ún. nagy entalpiájú, 130-250°C) hasznosítható készletek is, amelyek lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgáló erőművi hasznosítást is. Tovább erősítik az egyedülálló természeti-energetikai feltételek pozitív hatását, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben igen alaposan megkutatott, és hogy számtalan aktív hasznosításon kívüli, nem termeli (ún. száraz) kúttal is rendelkezik, amelyek által szolgáltatott adatok, illetve esetenként e kutak termelésbe vonása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Ennek ellenére a fokozott kitermelés és a környezetvédelmi szempontok szembenállása mentén érezheti érdekellentétek halmozódtak fel, amelyeket optimálisan kelő szintetizálni ahhoz, hogy a régió termálvízkincse hosszútávon is fenntarthatóan szolgáltasson energiát (és vizet).

A Dél-alföldi Régió geotermikus vagyonának kiaknázása jelenleg nagyságrendekkel marad el a lehetséges szinttől, miközben a helyben elérheti, olcsó és biztonságos energia kiaknázása evidencia. A Dél-alföldi Termálenergetikai Klasztert megalapító cégek és szervezetek szakemberei 2007 tavaszán a geotermia hasznosításának régiós lehetőiségeire és a helyi szükségletekre vonatkozó előzetes igényfelmérést végeztek. Az ennek eredményképpen készült Termálenergia-fejlesztési projektrendszer a Dél-alföldi régióban c. munkaanyag a geotermikus hasznosítás tekintetében három fő fejlesztési területet jelöl meg. Ezek a Geotermikus és termál közműprojektek, a Geotermikus agrártermelői kapacitásbővítést célzó projektek és a Régiós geotermikus ipar-és technológia-fejlesztési projektek. A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter projekt tevékenységeit az e területeken a következő 5 évre tervezett fejlesztések aktív támogatása érdekében, a piaci igények alapján határoztuk meg az alábbiak szerint.

Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter létrehozását elősegítő körülmények

A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter a régió geotermikus hasznosításban érintett profitorientált vállalkozásait, kutatóhelyeit és non-profit szakmai szervezeteit köti össze, a geotermikus kutatást, energetikai, pénzügyi és műszaki tervezést megrendelő önkormányzatok, kistérségek, intézmények és cégek kutatási és innovációs igényeinek és a régiós tudásbázis oldalán felgyülemlett szakmai kompetenciák, kutatási eredmények rendszerszerű összekapcsolása érdekében.

A klaszter létrehozását elősegít? legfontosabb körülmény a megújuló energiák iránti egyre növekvő igény és a régió geotermikus adottságainak kihasználást elősegítő szakmai tapasztalat összekapcsolásának szükségessége. A geotermia Dél-alföldi kihasználása igen széles körű szakmai tudást igényel, így a tervezéshez egyebek mellett geológia, hidrológiai, energetikai, környezetvédelmi és pénzügyi-gazdasági szakértelem, a megvalósításhoz pedig Magyarországon csak a jelen klaszterben elérhető technológia szükséges – ezek egyesítése, az ezekkel bíró KKV-k és K+F tevékenységet folytató szakmai szervezetek, kutatóhelyek összekapcsolása a klaszter legfontosabb célja.

A jelen projekt tudományos, társadalmi haszonnal járó outputja a projekt keretében kidolgozásra kerülő, a régiós geotermikus tervezést megalapozó régiós stratégia; a közvetlen gazdasági hasznot jelentő outputok azok a geotermikus beruházások, melyek a projektben létrehozott teljesen kidolgozott részletes hévízföldtani szakvélemények és hőpiac-feltáró vizsgálatok és finanszírozási ajánlattal rendelkező elemzések alapoznak meg – ez utóbbi tevékenység a projekt szakmai programjának, a klasztertagok által kínált szolgáltatáscsomag legfontosabb részét alkotják. Meg kívánjuk jegyezni, hogy ezek az elemzések nem „tanulmányok”, hanem olyan hévízföldtani és energetikai mérések, melyek közvetlenül és azonnal hasznosulnak a Dél-Alföldön a következő öt évre biztosan ütemezett geotermikus beruházásokban és más, vízkezelést érintő projektekben. Ezek összértékét jelenleg 18,124 Mrd Ft-ra becsüljük, a projektben közvetlenül érintett beruházások becsült összértéke ~ 8 Mrd Ft. Biztosan várható azonban, hogy az ezeket a fejlesztéseket megrendelő önkormányzatokon és piaci szereplőkön kívül újabb fejlesztési igények is jelentkezni fognak – így a következő öt évre összesen mintegy 60 Mrd Ft összértékű geotermikus beruházást prognosztizálunk a Dél-Alföldön.

A beruházások finanszírozására egyrészt pályázati források érhetők el (jellemzően a KEOP programból finanszírozva), másrészt komoly befektetői szándék tapasztalható a relatíve gyorsan megtérülő energetikai projektek megvalósítására, mind PPP konstrukciókban, mind szakmai befektetői alapon. Minthogy a jelen klaszterprojektben megerősíteni és fejleszteni kívánt klaszter-összefogás nem a „nulláról” indul és szerveződik, a klasztervezetés a térségfejlesztés energetikai aspektusaiban is érintett és érdekelt DARFÜ-vel, a DA Regionális Innovációs Ügynökséggel (melynek az InnoGeo Kft. alapító tagja), a KEOP IH-al és az Energiaközpont Kht.-vel is egyeztette fejlesztési programjait. Az InnoGeo Kft. és a klaszter tagjai ellenőrizhető beruházási tevékenységeket végeztek egy már futó hazai (DA_HALO_geoterma), és egy nemzetközi geotermikus klaszterben (CLUSTHERM FP7) is, így a klasztertagok bíznak benne, hogy „értik” a klaszter fogalmát, működési mechanizmusát és gazdasági előnyeit, és ezek alapján tervezték meg jelen klaszter-pályázat támogatandó és szükséges tevékenységeit.

„Klaszter-fejlesztési logikánk” is – éppen a fenti üzleti tapasztalatok – alapján arra épül, hogy a támogatásból felálló klasztermenedzsment saját szakértői bázisára építve a beruházók (jellemzően önkormányzatok) szempontjából térítésmentesen dolgozza ki a klasztertagok, illetve a megrendelők számára geotermikus energetikai projektek megvalósíthatósági tanulmányát, amelyek az uniós források lehívásához kötelezően előírtak, és amelyek megalapozzák a műszaki-kiviteli tervdokumentációt, illetve lehetővé teszik a környezetvédelmi létesítési engedélyek megszerzését. Ez a geotermikus energetikai projektek kiépítésének logikai sorrendje, következésképpen a klaszter is e logika mentén szervezi munkáját.

A geotermikus energiahasználat terjedésének egyik legfontosabb gátja, és így a klaszterbe tömörült cégek szervezetek gazdasági tevékenységének akadályozó tényezője is éppen e megvalósítási logikából fakad: a földtani kutatásban és/vagy tervezésben és/vagy fúrásiparban és/vagy hőgépészetben érintett klasztertagok akkor tudnak együttes projektcél érdekében eredményesen együttműködni, ha a potenciális projekthelyszínek geofizikai és hidrogeológiai potenciáljának, illetve az ellátandó hőpiac méretének pontos hőtani felmérése megtörtént. Ezeknek az elővizsgálatoknak a költsége a fejlesztési projektben nem elszámolható, a diverz geológiai adottságok miatt magas kockázatú – így sem a tervezői-kivitelezői oldalról (tehát a klaszter oldaláról), sem pedig a megrendelői (jellemzően önkormányzati) oldalról nem vállalható költség. Jól példázza ezt, hogy a potenciális helyszínek 25-35%-ában jut el a projektkoncepció a megvalósításig, és az is, hogy a működő geotermikus projektek előkészítése mind Mórahalom, Hódmezővásárhely és Makó esetében is egyéb támogatási források bevonásával történhetett csak meg.

A potenciális projektek előkészítéséhez, valós projekttervek kidolgozásához, azok műszaki-környezetvédelmi hatástanulmányának, műszaki-kiviteli tervdokumentációjának elkészítéséhez tehát közvetlen támogatásra van szükség, finanszírozandó az "Előzetes hidrogeológiai helyzetértékelés és hőmennyiség kalkuláció"-kat, és a "Részletes hévízföldtani szakvélemény és hőpiac-feltáró vizsgálat"-okat - (környezeti és gazdaságossági fenntarthatósági elemzéssel).

Klaszter-projektünkben 10 potenciális tervezési-beruházási helyszínen tervezzük elvégeztetni az "Előzetes hidrogeológiai helyzetértékelés és hőmennyiség kalkulációt", és eddigi tapasztalataink szerint 3-5 helyszínen juttathatók el a projektkoncepciók a tényleges beruházást előkészít? fázisba, így 3 helyszínen tervezzük „Részletes hévízföldtani szakvélemény és hőpiac-feltáró vizsgálatok” elvégzését.

Összességében a már megvalósult projektek tükrében ez azt jelenti, hogy az e feladatokra allokált (10 projekt X 850 eFT, 3 projekt X 6 millió Ft) támogatás és önrész 3 helyszínen átlagosan 300 – 1.200 M Ft beruházási költségű projektet alapoz meg, és ugyanilyen összegű gazdasági fejlesztést generál. E beruházási összegeknek átlagosan 35-40%-a jelenti a projekteket indukáló klasztercégek közvetlen bevételét.
Feltételezve, hogy a bírálók nem geotermikus szakmabeliek, és tudva, hogy a különböző klaszterfejlődési trendek és így a klaszterek támogatási szükségletei is igen különbözőek, szeretnénk újfent hangsúlyozni, hogy a "Előzetes hidrogeológiai helyzetértékelés és hőmennyiség kalkulációk”, és a "Részletes hévízföldtani szakvélemény és hőpiacfeltáró vizsgálat"-ok nem minősíthetőek egyszerű előzetes megalapozó megvalósíthatósági tanulmánynak, amelyek a geotermikus klaszter működését alapoznák és indokolnák meg. Ilyenre a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszternek és az iparágnak sincsen semmiféle szüksége. Ellenkezőleg, költségvetésünkbe csak olyan költségeket építettünk be klasztertagok és / vagy külső megrendelők által végzett, a pályázati Kiírásban felsorolt tevékenységeket, amelyek közvetlenül alapoznak meg olyan geotermikus beruházásokat, amelyeknek tervezésében és kivitelezésében a tagok közvetlen gazdasági érdekei megnyilvánulnak, amelyek lehetővé teszik a klasztermenedzsment megerősödését, és amelyek elindításához (egyéb más finanszírozó híján) szükség van a klasztermenedzsment által kezdeményezett mőszaki-tudományos tevékenységek elvégzésére.

Jelentős innovációnak tartjuk, hogy a klaszterprogramból így nemcsak a klasztertagok részesednek közvetlenül, gazdasági bevételeik növekedésével, hanem a teljes magyar energetikai szektor, és különösen is a Dél-alföldi Régió, amely a fent vázolt akadályozó tényezők miatt a nemzetközi trendektől jelentős lemaradásban van.

Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter tagjainak közös érdeke

A Dél-alföldi régió nagyszerű geotermikus adottságainak ismeretében az energiaforrás környezetbarát, átgondolt és fenntartható kiaknázása kombinált, gazdaságos víz- és energiahasznosítási rendszerek kiépítésével a régió egyik legnagyobb gazdasági lehetősége. Ennek ellenére, miközben a kitermelés mértéke szinte alig mérhető a lehetőségekhez képest, már jelenleg is jelentős érdekellentét halmozódott fel a kitermelés és a környezetvédelmi szempontok szembenállása mentén, amelyeket optimálisan kell szintetizálni ahhoz, hogy a régió termálvízkincse hosszútávon is fenntarthatóan szolgáltasson energiát (és vizet).

A szinte tökéletes földtani és hidrogeológiai adottságok optimális kihasználását a legtöbb esetben akadályozza az ésszerű, hosszú távú tervezésen alapuló, a fenntartható kitermelést támogató törvényi és fejlesztési programozási háttér hiánya, illetve az ágazatban egymás ellen ható érdekek közös jelenléte. Csak példaszerűen felsorolva néhányat ezek közül: Könnyen belátható, hogy a geotermális energia hasznosításának különböző szegmenseiben érintett szervezetek, vállalkozások érdekei nem feltétlenül esnek egybe.

Az agrártermelők és gyógyfürdők, bár hosszú távon érdekeltek a fenntartható termálvíz, vagy -hő kitermelésében, rövid távú érdekeiknek megfelelően a minél nagyobb mennyiségű víz kiemelésére fókuszálnak. Egyre nagyobb szakmai vélemény-különbség, s?t lobbi-harc bontakozik ki a felhasznált termálvíz nyílt rendszerben való üzemeltetői (ahol tehát a kitermelt vízmennyiséget nem juttatják vissza az eredeti vízadó rétegbe), és azok között a beruházók-fejlesztők között, akik éppen a felhasznált víz vízadó rétegbe való visszasajtolásának technológiáját kívánják tökéletesíteni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy igen sok a hasznosításban érdekelt kitermelő-felhasználó nem ismeri pontosan az általa használt tároló rétegek viselkedését, hőtranszport lehetőségeit, a vízkészlet-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, nemzetközi szakmai tapasztalatokat, stb.

A klasztertagok közös érdeke, hogy az általuk végzett gazdasági tevékenységek eredményességének, saját és közös versenyképességük növelésére az őket képviselő, tömörítő szervezet ellássa a következő, egyenként nem kezelhető feladatokat.

Ezek:

  • a termálenergetikával kapcsolatos régiós fejlesztések koordinálása,
  • a gyakran ellentétes gazdasági, technológiai és környezeti szempontok közötti optimális egyensúly kialakítása,
  • a kutatóhelyek és a felhasználók közötti innovációs fejlesztések, illetve igények kétirányú közvetítése, a
  • geotermikus energiát hasznosító ágazatok, cégek, önkormányzatok számára szaktanácsadási hálózat működtetése,
  • a geotermiával foglalkozó cégek, szakértők és geotermiával kapcsolatos földtani információk adatbázisának építése
  • és folyamatos aktualizálása,
  • a felhasználói oldalon felmerülő kutatási igények kielégítése, valamint a kutatói oldalon kidolgozott fejlesztések
  • integrálása az alkalmazott technológiák sorába,
  • részvétel a geotermikus energia és a hévíz gazdasági és turisztikai hasznosítását célzó fejlesztési kulcsprojektek
  • szakmai kidolgozásában és ilyen jellegű projektek szervezésében, valamint a kistérségi, települési és intézményi
  • energia-racionalizálási programok szakmai előkészítésében, támogatásában,
  • a geotermiával és hévízzel foglalkozó kutatási ágak összefogása,
  • a technológia fejlesztések koordinálása, projektek koordinálása, pályázatgenerálás, a projektek szakmai és tudományos menedzselése.

Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter szakmai innovációs feladatai

A dinamikusan és fenntarthatóan termelhető termálvíz-mennyiség hidrodinamikai- és hőtranszportmodelljének felállítása a Dél-alföldi régió fels?-pannon hévíztárolóira annak érdekében, hogy a legintenzívebben termelt és geotermikus projektek tekintetében a leginkább versenyképes illetve fejleszteni kívánt régióban területspecifikus hévízföldtani, vízgazdálkodási, környezetvédelmi tudományos-szakmai alapokra helyezhetőek legyenek a geotermikus energiahasznosítási projektek. A tevékenység outputja jól kiegészíti és megalapozza az egész országra időszerű vízbázis-modell elkészítését, és lehetővé teszi a geotermikus tervezést illetve szakmailag támogatja a termálvíz és -hőhasznosítás törvényi hátterének várható módosítását.

A pannon homokkőbe történő használt termálvíz visszasajtolás egységes technológiai know-how-jának megalapozása alap- és ipari kutatással, és a homokkőbe történő visszasajtolás technológiai „know-how és szolgáltatás-csomagjának” kialakítása. A know-how és szolgáltatás-csomag, mint piacosítandó és exportálandó végtermék kialakítása kiterjedt alkalmazott kutatási eredményekre épít, amelyet három intenzíven termelt és a közeljövőben intenzifikálni kívánt termálmezőn végzett komplex hidrodinamikai-, hőtranszport, és hidrogeokémiai kutatás és kiépíteni kívánt kitermelés-monitoring rendszer adataiból nyerünk (Szentes-Csongrád 20 kút, Makó 4 kút, Homokhát 5 kút). A tevékenység outputja (1 db szolgáltatás csomag és 1 db visszasajtolás-technológia) mind a Dél-Alföldön, mind a világ más helyein (különösen pl. az azonos vízbázist termelő szerbiai, romániai területeken) alkalmazható, piacképes megoldást jelent a homokkőbe való visszasajtolás problémájára.

A „fenolt” (illetve környezeti szempontból káros szénhidrogéneket) tartalmazó, ár/érték arányát tekintve piacképes, környezeti szempontból inert geokémiájú fenolmentesítő kémiai eljárás kidolgozása, amely rentábilisen megoldja a felszíni elhelyezésű termálvizekben az egészségügyi és környezetvédelmi szempontból veszélyes szerves szennyezők eltávolítását. A tevékenység outputja megoldást jelent a veszélyes szerves szennyezők eltávolítására – a konkrét létrejövő termék (egy új abszorbens adszorbens kemikália), a technológia (az előállított termékkel történő víztisztítás technológiája), két prototípus (pilot plant – termálvíztisztító berendezés illetve a kompozit gyártására alkalmas berendezés – utóbbi iparjogvédelem alá kerülő? know-how).

Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter K+F feladatai

A klasztertagok együtt és külön-külön is érdekeltek K+F tevékenység végzésében, illetve innovációs kutatás eredményeinek hasznosításában. Jelen projekt az induló klaszter versenyképességének növelésére irányul, az igények pontos felmérésével és konkrét fejlesztési elképzelések azonosításával, projektfejlesztéssel; az ezeken keresztül generálódó megrendelések, a konkrét fejlesztések azonban további K+F tevékenységet indukálnak – és igényeknek.

Magyarország hévizes adottságait tekintve „nagyhatalom” – a hazai felszín alatti vízkészletekben tárolt hőmennyiség 4,7 millió petajoule, amiből a törvényi hátteret és az elérhető technológiákat figyelembe véve 250-350 petajoule-t lehetne hasznosítani, ehhez képest jelenleg 3,1 petajoule kerül hasznosításra. A termálenergia tartalékait tekintve nagyságrendekkel haladja meg biomassza lehetőségeinket, még jelenlegi árszinten is fajlagosan kb. feleannyiba kerül, mint a napenergia, sokkal egyenletesebben termelhető mint a szélenergia; összességében pedig Európa legjelentősebb geotermális víz- és hőtartalékaival rendelkezünk. A geotermikus energia azonban csak a megfelelő víz- és hőutánpótlás biztosításával, fenntarthatóan tervezett kitermeléssel és a hasznosított termálfluidum környezetbarát elhelyezésével tehető valóban megújuló energiaforrássá; ennek feltételei azonban jelenleg csak részben adottak:

  1. A termálvíz- és hő-kitermelés fenntartható tervezését és az okos energia-kihasználást régóta és alapvetően akadályozza az, hogy a magyarországi (és határmenti) termálvíz-bázisoknak nincsen egységes, működő és elfogadott hidrodinamikai és hőtranszport modellje, ami alapján a dinamikusan kitermelhető termálvízmennyiség ismert, a kitermelés és elhelyezés pedig tervezhető lenne. Ez a szakmai adósság egyrészt gátolja a geotermikus iparág szinte minden szegmensének fejlődését, és valószínűleg maradandóan károsítja legfontosabb természeti tartalékunkat, a felszín alatti vízkészletet.
  2. A használt termálvíz visszasajtolásával kapcsolatosan, illetve az általános visszasajtolási kötelezettség3 kapcsán igen éles szakmapolitikai, és ezzel összefüggésben politikai lobbyharc bontakozott ki az utóbbi öt évben, amelynek eredményeképpen a geotermikus közműprojekteket generálni képes önkormányzatok ill. befektetők a pontosan nem ismert, de feltételezett kockázatok miatt nem mernek és nem tudnak megalapozott döntéseket hozni termálprojektek megindításáról. A legtöbb esetben az információhiány nem a termálvíz kitermelésének, hanem használat utáni elhelyezésének módjára vonatkozik – a beruházások sorsát meghatározó politikai döntések így a vízelhelyezést érintő szakmai információk teljes hiányában, illetve (a jelenleg is kiválóan működő és „in situ” tanulmányozható négy hazai példa ellenére) a homokkőbe való visszasajtolás lehetetlenségét feltételezve születnek meg. Ennek oka, hogy miközben a homokkőbe való visszasajtolás technikailag bizonyítottan megoldható, nem áll rendelkezésre az a standardizált know-how, ami az egyes konkrét esetekben biztonsággal alkalmazható lenne – a négy jól működő hazai példára ugyanis jól ismerten tucatnyi sikertelen kísérlet is jut, ami a visszasajtoló rendszer törvényileg kötelező kiépítésének százötven-kétszáz millió forintos költségei mellett valóban nem elfogadható kockázat. Mindez természetesen blokkolja a teljes geotermikus iparágat: a geotermikus hőellátó-rendszereket tervező cégeket, a kitermelést és visszasajtolást kivitelező és működtető vállalkozásokat illetve az ebben az iparágban felgyülemlett szakmai kompetencia, hozzáadott-érték és innováció kibontását és gazdasági hasznosulását is.
  3. Igen jelentős problémaként jelentkezik az egészségügyi és környezetvédelmi szempontból veszélyes szerves szennyezőket (általánosan használt szakzsargonnal: „fenolt”) tartalmazó termálvizek elhelyezése is: míg az újonnan kiépített vagy arra váró rendszerek energetikailag hasznosított vize esetében a visszasajtolás megoldatlansága okoz problémát, a korábbi létesítésű termelő-kutak és a nem energetikai célú hasznosítások esetében a felszíni elhelyezés, élővízbe való elengedés több évtizedes gyakorlata válik – környezetvédelmi és energetikai szempontból is – egyre inkább fenntarthatatlanná. A 2003. évi CXX. tv. 19§ hatálybalépése előtt kiépített rendszerek nem estek visszasajtolási kötelezettség alá, a fürdőkből elfolyó vizeket pedig higiéniai okok miatt tilos visszasajtolni; hiába minősülnek e vizek szennyvíznek, a teljes Magyarországon hasznosított fürdővíz 40%-a (!) felszíni vízfolyásokban nyer elhelyezést. A szénhidrogén származékokkal, huminanyagokkal szennyezett termálvizek végleges kezelését vagy a visszasajtolás, vagy (a fürdők elfolyó vize, és egy esetleges törvényi módosítással az energetikailag hasznosított „fenolos” vizek esetén is) az ár/érték arányban is versenyképesebb, környezetvédelmi szempontból inert kémiai kezelési eljárás, és a szükséges kompozit kidolgozása jelentheti.

A klaszter célul tűzi ki a fenti problémák megoldását, és a jelen projektben finanszírozott menedzsment és projekttervező, -fejlesztő tevékenységeken kívül, külső forrásokból lebonyolításra kerülő K+F program végeredményeként 5 éves programként el kívánjuk érni, hogy régiónk geotermikus hasznosításban érdekelt cégei, vállalkozói, befektetői, intézményei, önkormányzatai gyorsan, célzottan és ellenérdekeltségek nélkül juthatnak hozzá a régiós tudásbázisra épülő, a geotermikus energia-kihasználást fenntarthatóan növelni képes és gazdaságosan hasznosítható kutatás-fejlesztési eredményekhez, technológiai innovációkhoz. Fontos szekunder célkitűzésünk az is, hogy programunk hozzájáruljon a 2008-ban induló „geotermikus szakmérnök” képzés (SZTE – ME közös képzés) gyakorlati helyszíneinek kialakításához, hidrodinamika és hőtranszport szempontjából is ellenőrzött kitermeléssel és visszasajtolással működtetett termálmezőkön biztosított gyakorlati képzőhelyek, bemutató referencia telepek biztosításával. Projektünk eredményei közvetlenül és azonnal beépülnek a régió három legintenzívebben termelt és termelni kívánt terület tervezésébe és kivitelezésébe, de a teljes felső-pannon, és a világon máshol található porózus termálvíz-tároló rendszerek fenntartható geotermikus hasznosítási terveihez is adaptálhatóak lesznek.

Tekintse meg szolgáltatásainkat!

Lépjen be a Geotermikus Klaszterbe

Csatlakozzon Ön is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter partnerhálózatához és vagyen rész termálenergetikai projektjeinkben szakértőként, kivitelezőkét, vagy kutatóként.

Érdekel

Ha nem óvjuk meg vízbázisainkat, a termálenergetikai lehetőségeinket is tönkretesszük.

Dr. Kóbor Balázs
InnoGeo Kft.