Lezajlott a IX. Geotermikus Konferencia Szegeden

Idén, március 21-én került sor a IX. Geotermikus Konferenciára Szegeden, az Iparkamara épületében. Az esemény a 10 éves Magyar Termálenergia Társaság celebrálásában, neves meghívott szakértők előadásaival zajlott, ahol a szakmapolitikai oldalról idén egyedül Bencsik János országgyűlési képviselő tisztelte meg az eseményt. A rendezvényen Dél-Alföld vonatkozásában Dr. Kóbor Balázs a környék két komolyabb termálenergetikai beruházásával és egy tervezett szegedi koncepciójával kapcsolatos tapasztalatait és észrevételeit osztotta meg. Az alábbiakban a Csongrád, Makó és Szeged városok termálenergia-beruházásaival kapcsolatos részleteket foglaltuk össze az elhangzott előadás alapján.

Fejlesztések Csongrádban

Mint arról Kóbor Balázs beszámolt, a Magyar Termálenergia Társaságról és partnerszervezeteiről köztudott, hogy a fenntartható környezet és energia biztosítása érdekében termálvíz-visszasajtolást pártolók. A tervezések során éppen ezért a visszasajtolás is kiemelt szerephez jut, ez azonban nem minden rendszerről mondható el, ilyen többek között az előadásában ismertetett csongrádi termálrendszer is.

A csongrádi geotermikus hasznosítás jó évtizedes múltra tekint vissza. Egy korábbi fejlesztés során Csongrádban négy intézmény lett geotermikus rendszerre kapcsolva (sárga kör), az utóbbi 10 évben épült hozzá egy újabb kör (piros kör), ami középiskolákat, a polgármesteri hivatalt, óvodát stb. fűz fel. Az ehhez a körhöz tartozó vezetékrendszer soha nem volt használatban. Ehhez épült hozzá egy harmadik ág (zöld kör), ami a használt termálvizet a városi strandfürdőbe vezeti. (Forrás: termalenergia.hu)

Az előadásban a három termálkör kiépítési és szabályozási nehézségei mellett a kaszkádlépcsőre rácsatlakozó, különböző energiaigényű épületek tervezési bonyolultságára is kitért a szakértő. Az új geotermikus projekt során Csongrádon egy már korábban kiépített és üzemelő termálkör felújítására került sor, emellett egy teljes körű gépészeti optimalizálás is megtörtént. Ezzel kiegészülve a második, azelőtt soha nem használt termálkör is fel lett újítva, amelyre sikeresen rácsatlakoztattak egy harmadik termálkört is. Az így cirkuláló termálvíz utolsó állomása Csongrád városi strandfürdője.

A beruházással 3,3 MW geotermikus hőkapacitású rendszer került aktiválásra a városban. Kóbor Balázs rávilágított arra is, hogy környezetvédelmi szempontból a technológiai fejlesztésekkel és a műszaki optimalizálással is figyelemreméltó eredmények szavatolhatók. Az első termálkör használata során korábban évente 370.000 m3 termálvíz kitermelésével volt a rendszer üzemeltethető, a jelenlegi fejlesztésnek köszönhetően a második és a harmadik kör együttes használatával is mindösszesen 250.000 m3 víz elegendő éves szinten a rendszer optimális működtetéséhez. Mint mondta, ha egy rendszer a mai kor igényeinek megfelelően alakítanak ki, akkor nemcsak szén-dioxidot spórolunk, hanem a termálvizet is.

Kiért arra is, hogy a csongrádi rendszer beruházási költsége olcsónak számít a maga bruttó 415 millió Ft költségével. Mivel nem volt visszasajtoló kút a bekerülési költségekbe építve, így a beruházás hamarabb megtérülhet, éppen emiatt is kapott a projekt csak 37,5% állami támogatást, 50% helyett.

Az előadásában Kóbor Balázs kitért az ilyen volumenű projektek financiális nehézségeire is. Hangsúlyozta, hogy tőkebefektető bevonása nélkül nehéz bármit is elkezdeni, és kitért az ebben rejlő kockázatokra, ami a Makó-projekt esetében komoly következményekkel is járt. A csongrádi beruházást egy külön erre a projektre alapított projektcég koordinálta. A szakértő szerencsésnek tartja, hogy a projekt finanszírozása érdekében becsatlakozott kockázati tőkebefektető később kikerült a projektből és az önkormányzat a hitelpiac összeomlásának időszakában is hitelhez jutott.

A szakember ugyanakkor hibás korjelenségként kiemeli azt is, hogy a révbe ért szellemi alkotásuk és koncepciójuk, valamint az ezzel párosuló kivitelezési munkájuk a beruházás megnyitó ünnepségén – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség médiaszakemberei mögött – csak a 23-ik sorba történt meghívásra volt elegendő, ahonnan végig nézhették 10-15, általuk is csak részben ismert ember kölcsönös elismerő gratulációját.

Fejlesztések Makón

Kóbor Balázs a makói termálrendszerrel kapcsolatban több nehézségre is felhívta a figyelmet. Kiemelte, hogy a tervek szerint a makói termálrendszer lesz Magyarország első 100%-os visszasajtolással rendelkező rendszere. Előadásában kitért arra, hogy Makón vétek lenne nem használni a termálvizet, az itteni vizek ásványianyag-tartalmával azonban a kitermelt termálvizeket nem lehet elhelyezni felszíni befogadókba, nincs lehetőség elszikkasztani, így csakis a visszasajtolás jöhet szóba

A makói geotermikus rendszerben van egy termelőkút, ahonnan két visszasajtoló kútra kerül áthelyezésre a termálvíz, miután egy fűtőművet és a Hagymatikumot ellátta vízzel. A projekt során a B32-es jelű, használaton kívüli termálkút teljes felújítására kerül sor, két visszasajtoló kút lemélyítése mellett. A rendszer több mint 5 MW-os termálkapacitású. Az itt kitermelt és visszasajtolt víz mennyisége 270.000 m3 évente. (Forrás: termalenergia.hu)

Mint mondja, a makói termálrendszer kiépítése a csongrádihoz hasonlóan, szintén egy projektcéges konstrukcióban futott volna le. Sajnálatosnak tartja a tervezetbe kapcsolódó kockázati tőkebefektető magatartását. Mint arra eladásában kitért, a makói geotermikus projektben egy olyan kockázati tőkebefektető dolgozott, amely 50%-os Nemzeti Fejlesztési Ügynökségi forrásokkal gazdálkodik, és feladata szerint e pénzforrásokat fekteti be. A kockázati befektető azonban, amikor 75%-os elkészültségbe került a makói rendszer, így végső fázisába érkezett a projektet, a szakmai befektetők partvonalra helyezését kezdte el. Ennek formája és módja nagyon sok országban büntetendő cselekmény, ám Magyarországon nyílt szituációban törzstőkét lehet emelni finanszírozás címszava alatt mindaddig, amíg valamennyi szakmai partner el nem vérzik.

A "művelet" után a beruházás 2012 januárjában leállt, azóta a sorsáról sajnos nem lehet sokat tudni. Egyes információk szerint más kivitelezők bevonásával lassan befejeződik a projekt, és talán már engedélyezési szakaszban van a beruházás. Kóbor Balázs éppen emiatt is nehezményezte, hogy az Unióból és közpénzből finanszírozott kockázati tőkebefektető „a füle botját se mozdítja ilyen jelű gazdasági eseményekre”. „Az már hab a tortán, hogy a kockázati tőkebefektető vezetője a Budapesti Gazdasági Főiskolának a tulajdonosa is, ahol nem tartja kizártnak, hogy ezeket a gazdasági módszereket még tanítják is" – tette hozzá.

A szakértő ettől függetlenül is bízik abban, hogy ami prognosztizálva volt Makó számára (vagyis hogy az ország egyik legdrágább kivitelezéséből az egyik legolcsóbb távfűtési rendszerét állítsa elő), sikeres lesz.

Tervek Szegeden

Kóbor Balázs a szegedi tervek kapcsán elmondta, hogy van Közép-Európában egy olyan város, amely 180.000 lakosával olyan geotermikus adottságokon ül, ami világviszonylatban is rendkívüli. Mint arra kitért, voltak ugyan geotermális próbálkozások a város történetében, ám ennek ellenére máig ellentmondásos a kép. A távfűtő rendszer Szegeden eddig mereven elzárkózott a geotermikus hasznosítás lehetőségétől. A szakértő egy pár éve készült tanulmányra is utal, ami sajnálatára nyilvánosságra nem került, így nem volt lehetőségük tanulmányozni sem, a közgyűlés pedig ez alapján komoly döntéseket hozott, aminek összefüggéseire, hátterére képtelenség rálátni.

Az ellentmondásos kép vonatkozásában a szakértő kitért egy idei aktualitásra, miszerint a szegedi távfűtő egy nagy biomasszaprogramot szeretne indítani, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vihar is kialakult. Kóbor Balázs a terv ellentmondásosságát hangsúlyozta, hiszen egy ilyen geotermális adottságú területen a lakótelepen lévő hőközpontokat biomasszával akarják ellátni. Véleménye szerint az ehhez szükséges környezeti hatástanulmányok kizárt, hogy valaha is elkészültek, hiszen éves szinten akár több 10.000 tonnára rúgó biomassza városba szállítása teherautóval elfogadhatatlan eredményeket adott volna, és már az ötlet szintjén meg kellett volna bukjon az elképzelés.

Jó hír, hogy Szeged hungarikumai közé (az értelmezhetetlen és drága parkolási rendszer, Magda Marinkó, a szegedi papucs, a paprika és Rózsa Sándor mellé) felkerülhet egy belvárosi és egy újszegedi termálkör is. (Forrás: termalenergia.hu)

A szakértő nem érti, hogy a gazdasági kényszerűség vagy szükségszerűség hozta-e előtérbe a teljes mértékben megalapozatlan terveket Szegeden. Mint arra külön kitért, már 2007-ben javasolták, hogy a szegedi távfűtés problémakörét hagyják, mert a piac talál rá megoldást. Mint mondta, a városban rengeteg olyan ellátandó közintézmény van, amit fel lehet fűzni geotermikus kaszkádrendszerbe. A legnagyobb ilyen fogyasztó éppen a Szegedi Tudományegyetem. 50-nél több nagyobb épülettel rendelkezik, ráadásul ezek koncentráltan helyezkednek el. Mint mondta, van víz, tehát termálenergiánk, jó a hőpiacunk, sőt tudásunk is van, hiszen a szakemberek jelentős része itt Szegeden és környékén koncentrálódik. Mégis alig van előrelépés a szegedi geotermikus energiahasznosítás ügyében.

Lépjen be a Geotermikus Klaszterbe

Csatlakozzon Ön is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter partnerhálózatához és vagyen rész termálenergetikai projektjeinkben szakértőként, kivitelezőkét, vagy kutatóként.

Érdekel

Ha nem óvjuk meg vízbázisainkat, a termálenergetikai lehetőségeinket is tönkretesszük.

Dr. Kóbor Balázs
InnoGeo Kft.