Hatalmas megújuló energiaprogram indul Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem klinikakertjében vette kezdetét tegnap Szeged város első, sok tízezer ember életét érintő termálenergetikai beruházása, amelynek során az új klinikaépület mellett számos egyetemi ingatlan is földhőfűtéssel lesz ellátva.

Szegedi Tudományegyetem klinikakertjében vette kezdetét tegnap Szeged város első, sok tízezer ember életét érintő termálenergetikai beruházása, amelynek során az új klinikaépület mellett számos egyetemi ingatlan is földhőfűtéssel lesz ellátva. A munkálatok első fizikai lépéseit ünnepélyes megnyitó keretében volt lehetőségünk megtekinteni, ahol számtalan kérdéssel faggattuk a szakértőket.



A megnyitóbeszédet Susányi Tamás, a DEAK Zrt. vezérigazgatója kezdte, aki a geotermikus projektben érintett szervezetekről és vállalatokról beszélt. Mint megtudtuk, a projektben az SZTE mint gesztor-szervezet van jelen, az operatív feladatokat más szervezetek látják el.

Ezt követően Dr. Majó Zoltán, az SZTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatója beszélt az SZTE zöld ügyek iránti elkötelezettségről. Örömének adott hangot, hogy néhány héttel ezelőtt lezárult az egyetem napelemes programja is, amivel Magyarország legnagyobb naperőműparkjával rendelkező intézményévé vált az egyetem. A jelenlegi projekttel vérge elkezdődhetett a geotermikus energia “bevonása is” az egyetembe. Majó Zoltán kiemelte, hogy a Szegedi Tudományegyetem világviszonylatban jelenleg az 50. helyen szerepel a megújulóenergia-hasznosítás ranglétráján, amit a nap- és a földenergia hasznosítása mellett, reményei szerint, hamarosan a szélenergia-hasznosítással egészítik ki.



Dr. Kóbor Balázs geológus beszédét történelmi bevezetővel kezdte meg, ahol kitért az ország első, 1879-ben Budapesten megépült termálkútjára, valamint az 1954 óta a dél-alföldi régióban zajló geotermikusenergia-hasznosításra. Mint mondta, a Dél-Alföld páratlan termálenergia-potenciálokkal rendelkezik, hiszen nagy mennyiségű hévíz tárolódik a felső-pannon homokkőrétegekben. Külön figyelemreméltó, hogy ilyen feltételek mellett egy több mint 180.000 embert kiszolgáló hőpiac is rendelkezésre áll, amire önmagában nincs példa Európában – tette hozzá. E potenciálok ésszerű kiaknázására a szakértő és csapata lassan 10 éve próbálja az emberek és döntéshozók figyelmét felhívni. Kóbor Balázs nagy örömként könyveli el, hogy Szegeden termelő és visszasajtoló kútpárral veszi kezdetét a beruházás, amelynek előkészítése 2007 óta tart. A két termálkörrel 37 közintézmény kerül ellátásra részben vagy egészben. A két, újonnan kiépülő geotermikus rendszerben a felhasznált hőenergiából a gázalapú ellátás 80%-kal csökkenni fog, ami mindamellett, hogy jelentős spórolás, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve jelentős széndioxidkibocsátás-csökkentő hatású is. A szakértő kollaborációban lévő szervezetekről, a tervezési munkálatokról is röviden említést tett.

Szegedi Termál-projekt

Péter Tamás, a GeoSzolg Kft. ügyvezetője a feladatok könnyebbik felét érzi magáénak, hiszen mint mondta, a másfél év során csak megvalósítani kell mindazt, aminek előkészítésével 10 éve foglalkoztak a szakemberek. A beszédében szó esett a két szegedi termálkörről, amelyekkel már korábban mi is foglalkoztunk. Péter Tamás kitért arra, hogy tenderezés alatt vannak még a távvezetékeket és a hőközpontokat kiépítő cégek, azonban két héten belül ez is lezárul, így a kivitelezés is elkezdődhet. Az ügyvezető ezt követően a kutak kiépítéséről beszélt, ami egy termelő kút kialakításával veszi kezdetét. Nem messze ettől, a klinika parkolórészén két visszasajtoló kútpár kialakításával folytatódik a munka. Ütemezések szerint még a 2013-as fűtési szezonban elindulhat a próbaüzem a belvárosi termál-körön. A kutak centrális, belvárosi elhelyezése a jelentős hőveszteség-csökkenés visszaszorítása érdekében volt szükséges – érvelt beszédében Péter Tamás. A külvárosból a belvárosba vezetett csöveken rengeteg hőenergia elveszne, ami a jelenlegi keretekben közvetlenül hasznosíthatóvá válik. Az ügyvezető biztosított mindenkit arról, hogy a fúróberendezés megfelel a legmodernebb környezetvédelmi előírásoknak, mind zajkibocsátásban, mind területfoglalásában is a belvárosi körülményekhez optimalizált, emellett fúrási sebességben 30%-kal rövidebb idő alatt létesíthető egy kút, ami a lakosság tűrőképességére nézve, különösen a klinikakert környezetét figyelembe véve, igen pozitívnak tart.

Kérdésünk kapcsán, miszerint a visszasajtolási kötelezettség esetleges eltörlése milyen hatással lehet a projektre nézve, Majó Zoltán nem kívánt érdemben nyilatkozni. Mint mondta, az egyetem a jelenlegi parlamenti vitával nem kíván semmilyen módon kapcsolatba kerülni. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi projektet közel 10 éves előkészítő munka előzte meg, a kivitelezéséhez kapcsolódó szerződésekben lefektetett feltételek pedig már rögzítve vannak, amiken az egyetem nem kíván később sem változtatni.

Majó Zoltán a már évek óta rendelkezésre álló tervekkel és annak több évvel később elkezdődött kivitelezésével, így a beruházás elcsúszásával kapcsolatos kérdésünkre válaszolva több nehézségről is tájékoztatott. Mint mondta, 2007 és 2008-ban már elkészült a két termálkörre az elvi engedélyezési terv, és sokszor kérdezik meg személy szerint tőle is, hogy a Hódmezővásárhelyen és Mórahalmon ugyanebben az időben kezdett és már évek óta befejezett, a szegedihez hasonló termál-fejlesztések Szeged esetében miért haladnak ilyen lassan. Majó Zoltán szerint, ha a Szegedi Tudományegyetem kiköltözött volna egy kampuszterületre, például az Orosz laktanyához, akkor a projekt lényegesen egyszerűbb képet festett volna, hiszen saját területen a műszaki megvalósítás is egyszerűbb. Ha a belvárosban akar az egyetem továbbra is maradni, amit Majó Zoltán személy szerint is pártol, akkor számolni kell azokkal az előkészítő munkafolyamatokkal, amelyek egy heterogén tulajdonviszonyú területen és az ahhoz kapcsolódó engedélyezési oldalon felmerülhetnek. Majó Zoltán álláspontja szerint a szegedi termálprojekt esetében tapasztalt késés elsősorban a belvárosi környezet bonyolultságával magyarázható. Mórahalmon, Hódmezővásárhelyen, ahol koncentráltabb területen, emellett pedig a város kezében lévő ingatlanokon valósultak meg a beruházások, az engedélyezési folyamatok is jóval gyorsabban zajlottak.

Kóbor Balázs a szegedi hőpiaci képet némiképpen színesítő, a szegedi távhőszolgáltató geotermikus-biomassza projektével kapcsolatban nem tudott érdemi információkat megosztani. Mint mondta, az a beruházás független a belvárosi és újszegedi termálkörtől, ugyanakkor esélye sem volt a közgyűlésben élénk vitákat kiváltott pályázat szakmai tartalmába beletekinteni.

Forrás: SciArt.eu

Lépjen be a Geotermikus Klaszterbe

Csatlakozzon Ön is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter partnerhálózatához és vagyen rész termálenergetikai projektjeinkben szakértőként, kivitelezőkét, vagy kutatóként.

Érdekel

Ha nem óvjuk meg vízbázisainkat, a termálenergetikai lehetőségeinket is tönkretesszük.

Dr. Kóbor Balázs
InnoGeo Kft.