Érdemes volna feltárni a teljes termálvízbázist

A geotermikus energia kihasználtsága jelenleg alacsony, a potenciálisan akár 400 petajoule (PJ) helyett csupán három PJ-t használnak fel.

A geotermikus energia kihasználtsága jelenleg alacsony, a potenciálisan akár 400 petajoule (PJ) helyett csupán három PJ-t használnak fel. Az InnoGeo Kft. most a szegedi egyetem fűtését alakítaná át.

A termálvíz felhasználása nem új keletű, az innováció sokkal inkább a fenntartható fejlődés és a helyi potenciál optimális kihasználásában rejlik. Pillanatnyilag az lenne a legfontosabb feladat, hogy végre felmérhessék a szakemberek a teljes termálvíz-potenciált: hol és milyen mennyiségben lehet környezetileg és gazdaságilag is fenntarthatóan kitermelni a vizet, milyen körülmények között lehet azt visszasajtolni, illetve az országhatárokon átívelő vízlelőhelyeken milyen kitermelésdinamika tervezhető - sorolta lapunknak Kóbor Balázs, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszékének oktatója és a részben egyetemi tulajdonú InnoGeo Kft. ügyvezetője.

Ezt a halaszthatatlan, nemzetgazdasági jelentőségű kutatást néhány száz millió forint ráfordítással meg lehetne oldani, amelyet aztán a konkrét felhasználást célzó tervek és kutatások követhetnének. A feltérképezés előtt azonban lényegében azt sem tudni pontosan, mit és milyen műszaki peremfeltételek mellett lehet fenntarthatóan hasznosítani. E stratégiai kutatást az NKTH Jedlik-programja sem találta érdemesnek támogatásra, pedig nemzetközi geotermikus szervezetek is kérték a hivatalt a kedvező elbírálásra - mondta Kóbor.

A geotermikus energia kihasználtsága igen alacsony szintű: potenciálisan akár 400 petajoule (PJ) energiát lehetne kinyerni termálvízből, ehhez képest jelenleg három PJ-t használnak fel ténylegesen. Ennek több oka van - véli a kutató. Kevés támogatást kapnak az alternatív energiát kutató csoportok, az NKTH Nemzeti Technológiai Programja pedig priorizált támogatási területe ellenére sem támogatta eddig a geotermikát. Természetesen az egyszerű rossz beidegződés és a stratégiai tervezés hiánya sem használ az ügynek. Egy termálfürdő kialakításakor például a tervezők gázfűtésben gondolkodnak, pedig helyben van a már felszínre hozott energia. Fontos lenne, hogy legalább a zöldmezős beruházásoknál figyelembe vegyék a geotermikus energia felhasználásának lehetőségét.

A geotermikus energia felhasználásakor első körben az adott hőpiacot és a hidrogeológiai adottságokat kell feltérképezni. Ez jellemzően önkormányzati feladat, hisz általában övé a terület. El kell dönteni, mely ingatlanokat szeretnék geotermikus energiával ellátni, fel kell térképezni az adott terület geológiai viszonyait. A lelőhelytől csak néhány kilométerre vihető el a termálvíz. Tipikusan melegházak, agrárberuházások telepíthetők ezekre a helyekre - a fűtésszámlán sokat lehet spórolni. Ha a terület és a felhasználás is adott, megvalósíthatósági tanulmányt és kiviteli terveket kell készíteni. Ez egy év alatt letudható, néhány millió forintba kerül a teljes előkészítés - becsüli Kóbor.

Most az lenne a legfontosabb, hogy az önkormányzatok ehhez az első lépéshez tudjanak támogatást kapni, saját forrásaikból magas megvalósítási kockázatú projektek előkészítése nem várható. Ha ez megvan, következhet maga a nagyberuházás, ami több százmilliós vagy több milliárd forintos projektet jelent. Ezt leginkább projektcég alapításával lehet megvalósítani: az elterjedt gyakorlattal szemben javallott, hogy az önkormányzat annyi százalékban legyen tulajdonosa a projektcégnek, ahány százalékos uniós vagy egyéb támogatást tud szerezni, a többi forrást pedig optimális esetben szakmai befektető adná tulajdonostársként. Egy-egy ilyen komplex projekt megtérülése - attól függően, támogatott vagy kizárólag önerős - 7-15 év között mozog.

Az InnoGeo közreműködésével tucatnyi előmegvalósíthatósági tanulmány elkészítése után két projekt engedélyes kiviteli dokumentációja készült el nemzeti támogatás nélkül, egy beruházás pedig már el is kezdődött. Ez az ötezer fős Mórahalom ellátására szolgáló kitermelő kútból és egy visszasajtoló kútból álló rendszer (kötelezettség, hogy a kinyert vizet vissza kell juttatni a fenntarthatóság érdekében), amelyet 526 millió forintból valósítanak meg. A beruházás 14 év alatt térülhet meg. Küszöbön áll a szegedi egyetem ingatlanai geotermikus fűtésrendszerének kialakítása is. Ez nagyobb volumenű beruházás, 2-2,5 milliárd forint, ugyanakkor az egyetem százmilliókat tudna spórolni évente a fűtésen. A beruházás támogatás igénybevétele nélkül 11,5 év alatt térülne meg.

Mire jó a meleg víz? A geotermikus energiát kétféleképp lehet felhasználni. Árammá lehet alakítani, ám ehhez háromezer méter mélyre kell fúrni, mert 180 fokos víz kell hozzá. A másik megoldás a fűtési hőfelhasználás, amelynél nem kell annyira mélyre fúrni - húszméterenként akár egy fokkal is nő Magyarországon a víz hőmérséklete. Ekkor a szükséges hőigény szerint „kötik sorba” az ingatlanokat, és a hűlő víz minden hőtartományát optimálisan hasznosítják. Az utolsó ponton így akár a tízfokos víz hőenergiáját is ki lehet nyerni hőszivattyús technológiával, ezt követően kerül vissza a víz a mélybe. Az InnoGeo Kft.-t 2008 januárban hozták létre a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos kutatások, fejlesztések, beruházások koordinálására és tervezésére.

A cég 25 százalékos tulajdonosa az SZTE, részt vesz benne három termálhasznosító mezőgazdasági cég (az Árpád Agrár Zrt., a Mórakert Tész és a Homokkert Szövetkezet), a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány (GEKKO), valamint az Aquaplus Kft. fúrócég. Két év alatt a hatodik rendszert tervezik, több működő pilotprojekten vannak túl. Klaszter tucatnyi tervvel A 2007-2013 közötti költségvetési periódusban kilenc önkormányzat, nyolc társaság, négy agrártermelő, az InnoGeo Kft., az MTT és a GEKKO által alkotott klaszter 12 megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után akár 11 milliárd forint támogatást is közvetlenül hasznosítani tudna már 2010-ig geotermikus közműprojektekre, 3,5 milliárdot agrárhasznosításra, ugyanennyit ipari és technológiafejlesztési projektekre. A hiányzó támogatások mellett pozitív ellenpélda a szegedi Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont, amely kiemelt témájaként kezeli a geotermikus energia hasznosításának elősegítését és közvetlenül támogatja a termálvízbázisok megismeréséről szóló alapkutatásokat, ezekre 25 millió forint támogatást adott.

Forrás: Napi Gazdaság

Lépjen be a Geotermikus Klaszterbe

Csatlakozzon Ön is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter partnerhálózatához és vagyen rész termálenergetikai projektjeinkben szakértőként, kivitelezőkét, vagy kutatóként.

Érdekel

Ha nem óvjuk meg vízbázisainkat, a termálenergetikai lehetőségeinket is tönkretesszük.

Dr. Kóbor Balázs
InnoGeo Kft.